Harminc éve már, hogy az 1953-as londoni siker, a legendás 6:3 évfordulóján ünnepeljük a Magyar Labdarúgás Napját.
Ebből az alkalomból hagyomány, hogy a korábbi válogatott játékosok koszorúznak az MLSZ centenáriumi emlékművénél. A szobrot 2001-ben, a szövetség fennállásának 100. évfordulójára emelték.
A férfi válogatott nevében – legfiatalabb jelenlévő egykori labdarúgóként – Laczkó Zsolttal, a nemzeti válogatott pályaedzőjével helyeztem el az emlékezés koszorúját.
A korábbi válogatott játékosok nevében Esterházy Márton és Szentmihályi Antal, a női válogatott részéről Kiss Mária és Kissné Lukács Katalin koszorúzott.
Az ünnepségen számos egykori labdarúgó volt jelen, köztük kiváló kapusok is, mint Szentmihályi Antal, Gáspár József, Gujdár Sándor és példaképem, a londoni 6-3-as sikerrel egyidős Hegedüs Péter.
Ott voltak a legutóbb, 1986-ban világbajnokságon járt magyar csapat képviselői és a korábbi nő nemzeti tizenegy tagjai is.
Számos egykori játékostárssal, korábbi ellenféllel találkozhattam, akikkel a koszorúzást és Kollányi Zsuzsi műsorát követően volt lehetőség kötetlen beszélgetésre, múltidézésre.